Olvasom, hogy a minap 400 nap börtönre ítéltek (amely 800 ezer forint kifizetésével megváltható) valakit holokauszttagadásért. Emlékszem, amikor a törvényt meghozták – már akkor borítékolható volt, hogy mint egy színházban a díszlet részét képező pisztoly, ez is el fog sülni előbb vagy utóbb. Leszögezném rögtön az elején: ez szerintem vérlázító, és elfogadhatatlan. Hogy melyik: a népirtás tagadása, vagy a jogi következmény? Mindkettő. Hadd fejtsem ki.
Úgy vélem, a szólás- és véleményszabadság a nyugati civilizáció egyik legfontosabb vívmánya. Az unalomig ismételt emberjogi vonatkozásain túl ne feledjük, hogy tudományos és technikai fejlődésünk korai szakaszaiban meghatározó akadály volt a hiánya – Galilei tudna mesélni, milyen az, amikor tudod, hogy igazad van, de a regnáló hatalmasság dogmájával szembemész. Ma már az emberiség megnézhette maga is egy űrhajóról, hogy mégis mozog a Föld, és nem hiszem, hogy lenne olyan vezetője a katolikus egyháznak, aki ezt tagadná. Mindennek ellenére létezik egy társaság, a Flat Earth Society, amelyik a 21. században is magabiztosan kiáll a véleménye mellett, hogy a Föld márpedig lapos. Nonszensz? Nyilván az.
Itthon azonban többnyire nem ezek a vélemények kavarnak nagy viharokat, hanem azok, amelyek a milliók haláláért felelős történelmi tragédiát, a zsidó holokauszt megtörténtét tagadják. El lehet képzelni, ahogy mindazok keze ökölbe szorul ennek hallatára, akik rokonai, barátai vesztek oda benne, esetleg maguk is megjárták egy minden eddiginél szervezettebben és embertelenebbül működő rendszer haláltáborait. Akiknek esetleg ez önmagában nem volna elég, mert azt hiszi, ez nem az ő gondja, tudtán kívül is viseli a következményeit: az akkori Magyarország iparának kiépítésében oroszlánrészt vállaló zsidóság elhurcolásával óriási tudástőke tűnt el az országból. Számtalan vállalat teljes felsővezetése veszett oda, amelynek hiánya nem csak a háború ideje alatt fájt, de utána is hosszú évekig, évtizedeik – a szovjet megszállás aztán végképp feltette az „i”-re a pontot. Ami történt, az egész magyarságnak csapás volt, bármilyen hitű vagy származású is a kedves olvasó.
Épeszű ember nem tagadja, hogy a tragédia megtörtént. Mégis vannak, akik a legképtelenebb összeesküvés-elméletekkel és nevetséges indokokkal próbálják meg tagadni – amelyeket éppen olyan nonszensz hallgatni, mint azt, hogy a Föld lapos. Aki ilyeneket bizonygat, nem biztos, hogy gyakori vacsoravendég lesz normális társaságban. Mégis úgy vélem, börtönbe ezért mégsem zárhatjuk. Nem sújthatunk le a büntetőjog eszköztárával arra, aki hülye. Még akkor sem, ha egy fasiszta rendszer szószólójaként mutatkozik be. Ha ugyanis így tennénk, az egy öles lépés lenne egy ugyanilyen rendszer felépítéséhez – vajon mennyi időnek kell eltelnie, hogy elkezdjük tovább bővíteni a listát további véleményekkel?
Ennél mi jobbak vagyunk. Legalábbis merem remélni, hogy törekszünk rá. Már mi, a magyar polgárok és a társadalom – hogy a jelenlegi Fidesz-kormány mennyire motivált a gyűlölet és a feszültségek csökkentésében, azt szerintem nem kell bemutatni. Ezt a problémát ugyanis nem a jog szintjén kell kezelni. Ha elkezjük tiltani a vállalhatatlan véleményeket, nem fogjuk a problémát gyökerénél kezelni, és semmivel sem fog csökkenni az antiszemitizmus. A probléma alapvetően kulturális, szocializációs gond, úgyhogy ellene nem bírsággal és börtönnel, hanem oktatással és türelmes magyarázattal, illetve a gyűlöletkeltés nyilvános, és kérlelhetetlen elutasításával kell harcolni. Ha valakit csak a jog tart vissza, hogy tagadja a holokauszt megtörténésének tényét, már rég megette a fene az egészet.
Németországban most újra kiadják a Mein Kampfot, megtörve a 70 éves tiltást. Az eredeti szöveg változatlan benne – de amellett számtalan széljegyzet, magyarázat, hivatkozás található, amelyek rávilagítanak a csúsztatásokra, és cáfolják azokat a szemérmetlen hazugságokat, amelyekre a benne megfogalmazott náci ideológia felépülhetett. Mint mondják, aki akarta, eddig is elolvashatta – az internetről bárki letöltheti, gyerekjáték fellelni. Hasonló gesztusoknak volna itt az ideje itthon is, a törvényhozós pótcselekvés helyett.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Csak veled lehetséges a változás.
Minden önkéntes munkára, tudásra szükségünk van: ha úgy érzed, hozzá tudnál járulni a közös munkához, írj nekünk!
2016.01.07. 14:23:45
szvsz 2016.01.07. 14:50:36
sas70 2016.01.07. 14:58:13
Amúgy meg azt kell, hogy mondjam, ha valaki annyira hülye, tudatlan bunkó, akkor még a büntetést is megérdemli. Bár én nem pénzbírságra ítélném vagy börtönbe küldeném, hanem egy auschwitzi látogatásra kötelezném, hogy megnézhesse saját szemével, hogyan tette az áldozatokat "szabaddá" a munka!
Netuddki. 2016.01.07. 15:00:21
2016.01.07. 15:10:57
A kérdés, hogy mi számít tagadásnak.
Billy Pilgrim 2016.01.07. 15:18:27
Mindig lesz annyi éretlen, ízléstelen, tapló ember a világ összes országában, hogy ez a 110%-os szabadságelvű hozzáállás csak elviekben működhessen. Egy társadalom nem csak bölcsészprofesszorokból és tudósokból áll, pedig abból kellene neki a fenti dolog életképességéhez.
Félkifli 2016.01.07. 15:18:41
(a párhuzam "nagy vonalakban" értendő, és pusztán a szabad gondolkodás oldaláról megközelítve, avagy mekkora mértékben engedjük meg a jelenkorban az embereknek, hogy saját akaratukból hülyék legyenek.)
A törvény meg szimplán alkotmányellenes, mert ha jól emlékszem, akkor van benne valami gondolat, meg vallásszabadság, oszt' nincs odaírva, hogy kivéve a hülyék, mer' azokat csakazértis pofánb..sszuk.
Kovács Olivér 2016.01.07. 15:20:26
Félkifli 2016.01.07. 15:20:34
Amíg én rugdoslak, addig az személyes szabadságjogom, amint te teszed, az a szabadságom megsértése.
Kovács Olivér 2016.01.07. 15:21:35
2016.01.07. 15:26:46
Moin Moin 2016.01.07. 15:30:47
Ezzel szemben - a szabadságjogok adta kereteket kihasználva - megjelent és ma is szépen fejlődik az a szokás, hogy alapvetően ember- és szabadságellenes elképzeléseket széles körben propagálnak, éppen a szabadság-véleményszabadság nevében. és ezzel egyidejűleg létezik (az eben a posztban is megmutatkozó) doktriner szabadságjog-kultusz, amely a szabadságjogokat valamiféle öncélként értelmezi, nem pedig eszközként arra, hogy valóban szabad és önálló életet lehessen élni, anélkül, hogy egy hatalom ésszerű indok nélkül, öncélúan és önérdekei mentén ebben bárkit is megakadályozhatna.
Mármost, ott a baj ezzel a fajta doktrinerséggel, hogy utat enged a szabadság nevében azoknak az embereknek, eszménknek és szerveződéseknek is, amelyek célja nem egyéb, mint hogy egy bizonyos módon (általában szűk látókörűen) felfogott saját érdekeiket érvényesítve másokat megakadályozzanak a szabad életben. Céljuk tehát - mintegy "szükségszerű melléktermékként" az is, hogy korlátozzák, megszüntessék a véleménynyilvánítás szabadságát, vagy szelektáljanak a "szabadon kinyilvánítható" vélemények között.
Épeszű ember ezt nem akarhatja - éppen ezért építünk be intézményes automatizmusokat e szándékok megvalósíthatóságának útjába: minél sérülékenyebb egy adott társadalom elköteleződése a szabadság iránt és minél kevésbé tekinti az adott társadalom ezt megvédendő értékének, annál inkább és annál erősebb biztosítékokkal.
Abban igaza van a posztírónak, hogy a szélsőséges elképzelések általában rossz szocializáció és/vagy deprivált társadalmi státusz szokott táptalajul szolgálni: ez termeli ki a befogadó közeget. De befogadni csak azt lehet, amivel kellő gyakorisággal, intenzitással és a potenciális befogadó által akceptált forrásból jövően találkozunk.
1. Ha a gyakoriságot és intenzitást (az ún. "információfluxust") sikerül radikálisan csökkenteni, akkor a "politikai fertőződés" esélye is kisebb lesz.
2. Ha az illető célszemély számára hiteles források és csomóponti személyek nem a szélsőségességet propagálják, illetve az adott esetben valós problémákra nem a szélsőséges eszmék által hirdetett okokat és megoldásokat terjesztik, akkor sokat tettünk a társadalom radikalizálhatósága ellen.
3. Persze, ennek párhuzamos feltétele az is, hogy az adott társadalom belső anyagi és értékviszonyai kínáljanak valós perspektívákat a társadalom elég nagy hányadának...
A holokauszttagadás törvényi tiltása és szankcionálása csak egy - nem is a legeredményesebb - módszere a fertőzés elleni harcnak: a 2. és 3. pontokban írottak az igazán eredményesek. Ennek ellenére - tekintettel a mai magyar közgondolkodásban meglehetősen elterjedt antiszemitizmusra, és e társadalomban alulértékelt szabadságjogokra - egy valóban hiteles hatalom kezében a jogi szankció is működőképes fegyver lehet.
ex-dr. vuk 2016.01.07. 15:33:53
Erdekes, akik a foldet meg mindig laposnak gondoljak, azok nem kapnak semmit. Miert? Ugyanakkora egbekialto baromsag es eppen ugyanilyen karos is terjeszteni. A vallasokat terjesztoket miert nem csukjak le? Pedig annal karosabbat mar tenyleg nehez mondani.
Ad Dio 2016.01.07. 15:48:07
A személyekhez kapcsolódó becsülettől már csak egy apró lépés a közösségeket megillető méltóság.
Semmi kivetnivalót nem találok a törvényben, bár a büntetés azért eléggé aránytalan.
sas70 2016.01.07. 15:49:02
Azt nem tudom, hogy mi van a törvényben, mert még sohasem olvastam.
A háború és az alatt elkövetett népirtás, viszont történelmi tény. Ebből a szempontból mindegy, hogy milyen vallású, származású, fajú embereket irtottak, a népirtás, az népirtás.
Az is történelmi tény, hogy zsidókat Európa több országából is deportáltak különböző táborokba, tehát szám szerint nyilván ők voltak legtöbben. Hogy pontosan mennyien, arról nincs pontos adat tudtommal, de a legminimálisabb becslés is több, mint egymillió emberről szól. Ha ehhez hozzá vesszük a többi egyéb okból deportáltat, akkor kijön az a szám amit a wiki is említ 1,1-1,6 millió. Ezen úgy gondolom értelme se nagyon van vitának, mert tények. Aki járt ott az meg láthatta a körülményeket és láthatott fotókat, filmdokumentumokat arról a borzalomról, ami ott volt. Nem is tudom felfogni, hogy ezt, hogyan lehet megkérdőjelezni, még a legelvakultabb, legbutább embereknek is.
Ad Dio 2016.01.07. 15:49:30
"A vallasokat terjesztoket miert nem csukjak le?"
A vallásosokat lecsukni akarókat miért nem csukják le?
sas70 2016.01.07. 16:01:57
Pilotax 2016.01.07. 16:09:31
_B_ 2016.01.07. 16:13:23
server2.trutube.tv/files/photos/2014/08/24/1408888289d1f924_l.jpg
ex-dr. vuk 2016.01.07. 16:14:51
orangeman · http://chengyu.blog.hu 2016.01.07. 16:27:11
Én mégis pár kérdést felvetnék:
1. A fentiek alapján a holokauszt tagadása mennyiben veszélyezteti a demokráciát, más ember szabadságát, vagy a politikai pluralizmust? Erre gyorsan lehet azt is mondani, hogy ez általában együtt jár egyéb - valóban demokráciaellenes - magatartásokkal, gyűlöletbűncselekményekkel, ugyanakkor ezek önmagában is szankcionálva vannak egyéb módon (pl aki a zsidók ellen erőszakos bűncselekményt követ el, azt emiatt el is ítéli a bíróság), ez a holokauszttagadás szankcionálásához szerintem csak érintőlegesen kapcsolódik.
2. A szólásszabadság minél kiterjedtebb védelme kifejezetten az alárendelt, elnyomott emberek érdekeit szolgálja, ugyanis minél könnyebb belépni a szólás nagy piacára, a hatalommal nem rendelkező emberek annál könnyebben meg tudják fogalmazni a nézeteiket. Igen, ennek van egy olyan mellékhatása is, hogy olyan (hangosan kifejezett) véleményt is meg kell tűrnünk, ami amúgy problématikus, de bármilyen korlátozás:
a) Az éppen uralkodó osztály érdekét szolgálja, hiszen nekik lesz a legnagyobb lehetőségük (köztévé...) elmondani a saját véleményüket;
b) Kísértést hoz létre más (uralkodó helyzetben lévő) csoportoknak is arra, hogy a saját agendájuknál a diskurzust jogszabályi szinten határozzák meg. Hirtelen jobb példa nem jut eszembe, de a holokauszt megítélése viszonylag egyértelmű, de mondjuk mi van az egyéb népirtásokkal? Vagy olyan cselekményekkel, amiket valamelyik társadalmi csoport (nemzet) népirtásnak gondol? Persze most könnyű azt mondani, hogy de a holokauszt tagadását igen, az XY háborús cselekmény népirtásként való tagadását nem, mert azért mégsem, de ha lesz rá hatalmi akarat, akkor könnyű behúzni az analógiát.
Bővebben itt: www.washingtonpost.com/news/volokh-conspiracy/wp/2015/01/16/censorship-envy/
(Amúgy: Hirtelen nem jut eszembe a pontos sztori, de állítólag az USÁ-ban a rabszolgafelszabadítások idején igyekezték "közrendre" (ugye ismerős??) való hivatkozással betiltani a rabszolgaságot kritizáló szórólapokat, de a bíróság a szólásszabadságra való hivatkozással megvédte. Szerintem ez egy tökjó példa arra, hogy kit véd a minél teljesebb szólásszabadság.)
Wrex 2016.01.07. 16:51:29
@Pilotax: "6 millióról már leolvadt 1, 5 millióra több lépcsőben"
Mocskos holokauszttagadók, phejj! Hát nem tuggyátok hogy az pont hatmillió, eggyel sem kevesebb?!?
Fazakas László 2016.01.07. 17:03:02
A táborok léteztek - hisz teljes mértékben logikus - ahol a csaknem teljes ferfi-lakosság kinn a frontokon harcol, ott az anyaországban valakinek dolgoznia kell, hogy maga a hátország is megéljen de a front is kapjon mindenféle utánpótlást.
És errre voltak ezek létrehozva ezek a táborok! Talán nem véletlen, hogy a kapufelirat Auschwitzban az - arbeit macht frei" , azaz - a "munka tesz szabaddá"!
Sohase feledjük - ezek ott benn teljes ellátást kaptak, munkaruhát és munkát kaptak, no meg a szórakozás és orvosi ellátás sem volt egészen mellékes. (valahol olvastam egy ápolónőről, aki a szülészetben segédkezett az egyik táborban! Másutt pedig tábori szinházról és az úszómedencéről hallani)
Az persze eléggé bizarr és nonszensz lehet, hogy haláltáborban megszületni is lehet, ám ha kicsit komolyabban nézzük - valami ebben az egészben NAGYON DE NEM STIMMEL!
Valakik hazudnak, valakik csúsztatnak, vagy egyenesen túl-túloznak!
De mégis jól megélnek (és túlélnek) belőle ...
A házunkban is lakik egy idős nő, aki lánykorában onnan visszajött.
És hány lehet még rajta kívül!
Meg kellene (ha lehetne) egyszer nézni, kiknek és vajon hány személynek jár még a kárpótlások kiutalása ...
De hááát - az minden bizonnyal titkos!
vargánya 2016.01.07. 17:03:38
Igen. Értem. Csak van itt két "aprócska problem".
A szabad véleménnyilvánítás egyúttal azt is feltételezi, hogy az egyéni véleményeket a társadalom nyílt és józan vita során "helyreteszi", nem lesöpri, megvitatja , épül belőle.
Csakhogy a holokau-val kapcsolatban épp ez ami most lehetetlen. "Kanonizált" "történészek" sommás verdiktjeivel lezárták a vitát, (Karsai László üdítő kivétel!), kizárták a további vita lehetőségét. Kimondatlanul is éretlennek és illetéktelennek tartják a társadalmat, hogy a témáról szabad diskurzus során letisztult véleményt alkothasson. Mindez nincs meggyőzően megindokolva, aztán csodálkoznak, hogy "tovább él az ántiszemitizmus". Mert ugye aki a témát "feszegeti", azt eleve "antiszemitának" minősítik. Hogy kik is?
Ez átvezet a másik problémához, amely egyúttal átfogó rendszerprobléma is, bár én nem merem azt gondolni (hogyan is merészelném!), hogy a kettő között összefüggés van.
Ki, kik döntik el, hogy egy "elképzelés" "ember és szabadság ellenes"? ("Tudjukkik") Kik érzik erre felhatalmazva magukat, és ki hatalmazta fel erre (is) őket? Az alapvető szabadságjogok ilyen mértékű korlátozásának szándéka egy DEMOKRÁCIÁBAN (már ha ezt egyáltalán komolyan vesszük) nem a nép megkérdezésével kellene hogy történjen? Jaaa, hogy ők talán "nem elég érettek" hozzá.
2016.01.07. 17:20:17
A törvényt én sem olvastam, csak a hírekből szemezgetve gondolom, hogy ha bármelyiket kétségbe vonnám, meglenne az esélye, hogy beperelnek tagadásért.
Ami még elfogadható is lenne, ha minden népirtásról lenne szó. De miért van "nagyobb respektje" a nácik és kommunisták bűneinek, mint mondjuk az amerikai gyarmatosítóknak?
nál 2016.01.07. 17:20:38
Ha nem fogadom el, akkor tulajdonképpen tagadom, mert megkérdôjelezem azok állítását, akik szerint volt. Viszont explicite nem mondom, hogy nem fogadom el, csupán azt jelentem ki, hogy nem áll rendelkezésemre közvetlen bizonyíték,hiszen a születésem elôtt 40 évvel zajlott, így (és persze sok ember számára, aki élt már a második világháború idején) kizárólag közvetett bizonyítékaim vannak.
Szóval egy olyan állapotba kerülünk, hogy egyszerre nem-tagadom és tagadom is -- kíváncsi vagyok, errôl hogy rendelkezik a törvény?
ex-dr. vuk 2016.01.07. 17:27:40
prevent 2016.01.07. 17:37:57
amit én nem értek: "hogy mi kerül ezen a fotelen 3000 Ft-ba????" azaz: miért csak erről a meghurcoltatásról beszélünk, mikor történelmünk során átéltünk rengeteg népírtást, Amerikától a Balkánon át a Közel-Keletig. hogy mik történtek egyéb helyeken, talán sosem tudjuk meg. akkor miért csak ez és mindig csak ez?
nem szeretném a gyerekeimet bűntudatban felnevelni emiatt, de csak ez folyik a médiából...
Miért?
lobellone 2016.01.07. 19:03:42
Ez a "miért?" ugye költői kérdés akart lenni? :))
A legrövidebb válasz talán az lenne, hogy emberi gyarlóság miatt. Mert gondoljuk csak el, hogy ha történetesen a pirézek kezében összpontosulna a világ teljes médiabirodalma (vagy annak nagyon nagy százaléka), akkor nem lenne-e emberileg természetes az, hogy a tárgyilagosság és arányosság szabályait durván felrúgva folyton-folyvást csak a pirézek ellen közel 100 éve elkövetett népirtásra emlékeztetne a piréz többségi tulajdonú médiabirodalom?
Szóval ez a része még talán magyarázható a gyarlósági tényezővel. De ha ehhez még egy elég szigorú törvényt is lenyomnának a (szólás és vélemény szabadságát úton-útfélen fennen hangoztató) világ torkán a pirézek, akkor már tényleg megérdemelnék az alávaló jelzőt...
jogalany 2016.01.07. 19:30:38
A holokauszt tagadókat fel kell ......, mikor is született a kifejezés ?
Hajdú Peter 2016.01.07. 19:44:53
Es arrol, hogy az allam SOHA TOBBE NE KOLTHESSEN EGYETLEN FILLERT SEM holokauszt unnepre. Nem a stadionokon kene sporolni, hanem a FOLYAMATOS holokauszt emlekezesre koltott 1000 milliardokon. Az elmult 50 evben nem volt olyan nap, hogy valahol nem avattak volna egy holokauszt emlekmuvet.
Hajdú Peter 2016.01.07. 19:51:04
Komolyan mondom, a jobbikra fogok szavazni, ha nem hagyjak abba ezt az egesz eves holobuzulast.
Ad Dio 2016.01.07. 19:57:35
Mi a véleményed a rágalmazásról a becsületsértésről és a hitelrontásról? Ezeket a büntetőjogi kategóriákat is el kellene törölni?
dukeekud 2016.01.07. 20:11:49
miskabá 2016.01.07. 20:19:16
Börtönbe az illegális migráció támogatóival, mert a dédelgetett migránsok minden gaztettéhez ők a csendestársak!
rasztaszív 2016.01.07. 21:36:48
Kovács Olivér 2016.01.08. 09:00:03
Kovács Olivér 2016.01.08. 09:03:45
sas70 2016.01.08. 09:36:58
orangeman · http://chengyu.blog.hu 2016.01.08. 11:14:34
Nem, de azok ultima ratio-ként védenek bj által védendő jogtárgyakat. Azokat is finomítani kéne amúgy, ld.
en.wikipedia.org/wiki/New_York_Times_Co._v._Sullivan
Ad Dio 2016.01.08. 11:51:05
"Ultima ratio" :-). Ez ebben az esetben játék a szavakkal, hiszem eleve alapvető, vagyis végső elvekről beszélünk.
Egyiknek pedig prioritást kell adni a másik felett.
Jelen pillanatban az említett területeken a szólás szabadságát rendeljük alá egyéb érdekeknek. Ez azt jelenti, hogy a társadalom IGENIS ismer fontosabb szempontokat mint a szólás mindenek felett való szabadsága.
Innentől az a kérdés, hogy HOL húzzuk meg a vonalat.
Számomra a zsarnoki rendszerek tetteinek tagadását tiltó törvény ilyen szempontból indifferens. A büntetési tételét jelen esetben aránytalannak tartom, de hogy büntethető a dolog, az nem jelent számomra elvi problémát.
Ahogy Te, úgy én is máshol húznám meg a határokat, bár azt hiszem nem értenénk benne egyet :-). De nem is kell mindenben mindenkinek egyetérteni.
orangeman · http://chengyu.blog.hu 2016.01.08. 12:29:05
Akkor én is adok egy támpontot ehhez:
Szerintem a vonalat a lehető leghátrább kell meghúzni, és a lehető legkevesebb dolgot kell büntetőjoggal szankcionálni. (Ld.: "szar"-e a tokaji bor.)
Azt, h ezt miért gondolom így, fentebb már leírtam. Én a holokauszt tagadásának büntetőjogi tiltása mögött nem látok semmilyen - büntetőjogilag védendő - társadalmi célt (te igen?), viszont látom a "censorship envy' veszélyét.
Ad Dio 2016.01.08. 16:15:13
Természetesen abban is egyetértünk, hogy a törvénynek a lehető legmegengedőbbnek kell lennie, ez természetes is.
Hogy a tömeggyilkos rezsimek bűneinek tagadását büntetjük-e vagy sem, számomra mint mondtam indifferens. Nem gondolom, hogy épelméjű aki tagadja akár a nácik akár a kommunisták bűneit, másik oldalról nagyon is meg tudom érteni azokat akik személyükben/családjuk által érintettek, hogy bántja őket.
Véleményem szerint a közösségeket (etnikai, vallási, kulturális stb) szintén megilletei bizonyos mértékben a becsülethez, a jó hírnévhez való jog. Számomra abszolút elfogadható, ha a szólásszabadságot ebből a nézőpontból is korlátozzuk.
gzeevi 2016.01.08. 19:43:41
Skankhunt42 2017.03.20. 11:11:10