Az 1998 óta eltelt bő húsz évből tizenkettőt Orbán Viktor vezetésével éltünk meg, ennyi idő alatt a legtöbb szakmát elég jól ki lehet tanulni, lássuk, neki hogy sikerült!

A friss hírek szerint a GDP-nk az utóbbi negyedévekben az öt százalékhoz közelít, ami nagyon jól hangzik, de mit is jelent ez a gyakorlatban? Definíció szerint a GDP = fogyasztás + beruházás + export – import, amiből a beruházás egy nagyon fontos tétel. Az Európai Uniótól 2010 és 2017 között kaptunk összesen 9800 milliárd forintot, amit pályázatok útján osztott szét a kormány, ez évekre lebontva 1200 milliárdot jelent.

Sorra jönnek a hírek, hogy az állam ott spórol, ahol csak tud, a legújabb, hogy rabokkal építtetnének új börtönöket, Szabolcs megyében nem fizetnek a túlórákért a rendőröknek, csak szabadságot kapnak ellentételezésként, valamint a pedagógusok törvényileg garantált alapbérét csökkentették alattomosan.

De miért van ezekre szükség, ha közben a (kormányközeli) médiában azt halljuk minden nap, hogy az ország szárnyal, a GDP-növekedésben világszinten az élen járunk, rekordalacsony a munkanélküliség, tíz százalékkal nőttek a nettó bérek egy év alatt?

Mint két lábbal a földön járó műszaki beállítottságú ember, örökké irigyelni fogom a művészeket, ugyanakkor csak a legőszintébb hálával a szívemben tudok rájuk gondolni. Áldassék hát a nevük örökre!, mert olyan sokat hozzátesznek ők a mi életünkhöz, olyan felemelőt adnak, legyen szó irodalomról, képzőművészetekről, vagy akár filmművészetről.

A cikkben közöltek az író magángondolatai. Nem párt-álláspont nem közös gondolkodás eredménye, hanem a cikkíró gondolatai. Aki nem tud lemondani a csöndben való sima gondolkodásról...

Sok téveszme él a magyar emberek körében, ilyen az is, hogy Orbánnal végre van egy vezetője az országnak, amelyik bátor és erős, így határozottan vezeti a nemzetet egy jobb világba. Nem olyan girbe-gurbán, ahogyan az volt a demokráciában: még egykor a szocik alatt "sodródott" az ország, s vett kanyart hol erre, hol arra - így lehetett érezni az akkori viszonyokat.

A mai magyar blogos közéletben meg szokott jelenni egy fajta vágya az embereknek: hozzatok létre egy jó pártot, de szupercsapat legyen(!), készítsetek egy jó programot s aztán vonzzatok be sok embert, hogy amikor eljön a nagy szavazós show legközelebb '18-ban, hát nyerjétek meg azt s kormányozzatok úgy, hogy nekem, az átlagembernek is jó legyen. 

Mi is ez a hozzáállás? Annak az embernek a sajátja, aki vágyik valami jóra, még érdekli is az, ami őt körülveszi az országban, s azt hiszi neki joga van megkapni azt az igazságos rendszert, amit ő elképzel magának. 

Valamikor, még középiskolás koromban volt az osztályfőnökünknek egy korholó szövege felénk, diákok felé, aminek töve ha jól emlékszem, a Napóleon előtti időkből eredeztetett, az akkori magyar nemesek válaszolták azt Mária Teréziának: Életünket és vérünket!... de zabot azt nem. 

Valahogyan így vagytok ezzel ti is kedves olvasóink: hajrá, tegyétek a dolgotokat, legyetek demokraták, zseni szintű gazdasági érzékkel s tudással rendelkezők, jó politikusok is egyben, tehát adjátok el magatokat a népnek, hitessétek el, hogy ti vagytok a legjobbak ... s ekkor talán majd szavazunk rátok. De hogy csatlakozzunk hozzátok ... no hát, azt azért nem. Majd távolról figyelünk...

Tegyük fel, hogy én vagyok egy Orbán Viktor, bennem is megvannak azok a politikusi képességek, azzal a kis különbséggel, hogy nem vagyok hajlandó hazudni. Ő egy zseni, egy negatív zseni, tegyük fel, hogy én pedig csak egyszerűen jelző nélküli zseni vagyok. S mondanám nektek a tuttit, hogy a gazdaságot márpedig rendbe tesszük úgy, hogy elfelejtjük azt a szót, hogy támogatás, mindenki igyekezzen a maga erejéből, a maga tudásából gyarapodni. Rendbe tesszük az oktatást, hiszen a megerősödő gazdaság megteremti ennek az alapjait, rendbe tesszük, nem úgy, hogy én majd megmondom a frankót, hogyan kell azt csinálni, hanem rábízzuk az ott dolgozó legjobb szakemberekre. Ahogyan az egészségügyet is, a nyugdíjkasszát is. A magyar élet minden szegmensét egészségessé tesszük, még az igazságszolgáltatást is, teremtünk egy élhető országot. Mennyi idő alatt? Engem nem érdekel, a lényeg, hogy elinduljunk végre a felfelé emelkedő úton. 

Nos, barátaim, eddig lennék én zseni politikus, mikor nem ígérném azt, hogy márpedig két hét alatt rendbe tesszük az országot, rendbe tesszük a közbiztonságot, ugye, kedves Pintér miniszter?!

Tehát hiába lennék én a legnagyobb hős a világon, a legnagyobb zseni, ha nem tudnék ígérni csak munkát, munkát és munkát, neked is olvasó, neked is, Mészáros Lőrinc, akkor azt hiszem minden zseniségem ellenére mennék a lecsóba. Az elmúlt nyolc év alatt (Medgyessy-Gyurcsány) olyan mértékű harag tobzódott fel a szocik ellen, az elmúlt hat év alatt olyan mértékű felháborodás van a lakosság egyik részében s lesz rövidesen a maradék, most még Orbán-fanok körében is, hogy Messiás legyen az, aki majd a magyarokon segíthet. 

S még csak zseni sem vagyok. Egyet viszont tudok mondani, a PKP alakuló ülésén mondtam a többieknek, hogy akkor fogadjatok magatok közé, ha tudomásul veszitek, hogy olyan embert nem tűrök a sorainkban, aki haszonszerzésre akarja fordítani az itteni politikai kapcsolatait, mert ez az ország több árulást a maga elitjétől már nem képes elviselni. 

Tehát ha nem jöttök hozzánk kedves, a hazájáért tenni akaró olvasók - akkor alapítsatok másik pártot, olyat amelyikben hisztek, de azt nem tehetitek meg, hogy távol maradtok s kívülről fújnátok a passzát szelet, mert az csak langyos szellőcske lesz. Nem, mi itt a Polgári Konzervatív Pártban nem vagyunk zsenik, sőt, most még kicsik vagyunk, de általatok, veletek, a ti tudásotokkal, a ti akaratotokkal elvégezhetjük azt, hogy Magyarország erős legyen, gazdag legyen s jókedvű polgárai legyenek.

Politikusok is kerestetnek. A tagság is fontos, te is kedves olvasó, de kimondottan olyan emberekre is szükségünk van, akik felkészültek s még el is tudják magukat adni a választóközönségnek. Mi is tesszük azért a magunkét, nem csak rátok várunk, de nélkületek semmik vagyunk. De általatok minden lehetünk. S adjuk a hátteret, a politikai pártot, az eltökéltséget, mert amit fentebb írtam, nem engedünk: politikai prostik nem jöhetnek, zsenik igen. 

Hidvégi Mihály

Ui.: Minden hét keddjén Baján, a Gimi kávéházban (Oroszlán utca) 5 órától PKP klub. A poszt szerzője vár minden érdeklődőt. 

Kapcsolat

Átgondoltátok, barátaim? Átgondoltátok ti ezt rendesen, tisztességes magyar, magát jobboldaliként meghatározó, a napi betevő falatjáért megdolgozó s a Fideszre szavazó emberek, polgárok?

A hét egyik reggelén itt a délvidéken autóztam rádiót hallgatva.

Milyen jó volt épkézláb reggeli műsort hallgatni! A Szabadkai Magyar Rádiót hallgattam, s köszönöm azt, hogy ismét embernek érezhettem magam, nem agitálandó tárgynak.

Gyanús valami ismét a mai hatalom körül (Mottó: jó emberismerő leszel, ha olykor gyanakodsz).

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar

Régen írtam már posztot. Valamikor volt egy saját blogom, akkor leültem reggelente s írtam. Aztán az megszűnt s amikor ez, a PKP tagjai által létrejött blog elindult, akkor két bejegyzés is megjelent ugyan a nevem alatt, de azokat a régiből hoztam át, leporoltam őket s újként megjelentek itt.